Szeretem!!!
De ez miért nem elég? Ez miért olyan nehéz? Ajándék vagy átok, ami most velem történik?
Néha úgy érzem magam, mintha a Rómeó és Júlia történetben lennék. De akkor bele kell halni ebbe?
Éppen nem méreggel kéne megoldani, de az életem kockáztatása benne van a pakliban.
Két család egymással szemben áll? Nem pont szó szerint, de van két ellentétes nézőpont.
Csomó kérdés a fejemben... mit kell tennem?... szálljak szembe mindenkivel?... harcoljak a szerelemért?... tegyek kockára mindent?... vállaljak fel mindent?... vagy feleljek meg az elvárásoknak?... az a feladatom, hogy elengedjem? hogy ellenálljak?
Azt hiszem egy csoda, ami most velem történik... vagy lecke, csak azt nem tudom, hogy mit kell megtanuljak belőle. Nem látom a végét, de az elejére olyan tisztán emlékszem, mintha a tegnap történt volna.
Csak úgy ott volt és hozzámért és ahogy táncoltunk megszűnt körülöttünk a világ és többé nem volt semmi és senki csak Ő. Ahogy rám nézett, ahogy hozzám ért, bizsergés és vibrálás vagy ennél is több, amit nem lehet szavakkal leírni. És ott akkor megváltozott minden, ettől a pillanattól kezdve nem telt el úgy nap, hogy ne gondolnék rá, felfordult az életem...
Szeretnék csak úgy eltűnni, kirohanni a világból. Fogni Őt és elmenni innen nagyon messze, oda ahol nem ismer senki és kezdeni egy új életet Vele, megkockáztatni, hogy lesz ami lesz, de tudni azt, hogy ott van velem és csak ketten vagyunk és többé nem szólhat bele senki abba, hogy kivel és hogyan éljem az életemet.
Azt érzem, hogy kaptam egy nagyon kemény leckét, csak azt nem tudom, hogy mit kell megtanuljak belőle.
Kaptam egy embert, akivel nem egyszerű a dolog, csak annyi a biztos, hogy én is szeretem és ő is szeret... Erre azt mondaná minden egyszerű halandó ember, hogy akkor mi a probléma? minden adott, ami kell. Csak hát mégsem. Valamikor biztosan én is azt hittem volna, hogy ennyi pont elég, de kiderült, hogy ez még nem elég.
Mit kell megtanulnom? Harcolni a szerelemért? vagy Megtanulni elengedni?
...félek, hogy belehalok...